Értesítések

• Hatéves a Heti Fortepan

  2026. szept. 18.

  A rendszerváltás kora az alapító, Tamási Miklós szemével

  Hatéves lett a Heti Fortepan blog: a mai a 311. cikkünk a sorban. Az évforduló – és a Fortepan digitális fotóarchívum augusztusi 16. születésnapja – alkalmából ezúttal az alapító-szerkesztő, Tamási Miklós saját fotóin pásztázunk végig. Bár ő csupán három évig, 1988 és 1990 között fotózott aktívan, a végeredmény mégis egy izgalmas lenyomat lett a rendszerváltás időszakáról. Történelmi események, utazások, eltűnő Budapest – a Fortepan gyűjtőkörének végét jelentő 1990 előtti három év magyar valósága egy fiatalember szemével.

  Bővebben →

• Két keréken zümmögő szabadság

  2026. szept. 11.

  80 éves a Vespa és a nagyvárosi robogó-életérzés

  Nyolcvan évvel ezelőtt egy olasz fegyvergyáros és egy repülőgép-tervező mérnök megalkotta a huszadik század egyik emblematikus közlekedési eszközét. Az 1946 szeptemberében utcára guruló első Vespák a helyváltoztatás praktikus járművéből pillanatok alatt váltak a fiatalos lendület, a második világháború kataklizmájából főnixmadárként feltámadó olasz dolce vita egyetemes szimbólumává. Hiába a hidegháború szélsebesen beköszöntő időszaka, Enrico Piaggio meghökkentő innovációja nyomán a vasfüggönyön innen és túl hamarosan egymás után kerültek ki az európai gyárakból a Vespa-életérzést követni próbáló robogók és kismotorok. Az évforduló kapcsán a Fortepan bőséges ideillő képanyagát böngészve idézzük fel a két keréken zümmögő szabadság vizuális emlékeit.

  Bővebben →

• A láthatatlan tűz mesterei

  2026. szept. 4.

  Egy letűntnek hitt erdei szakma, a szénégetés nyomában

  Bár az egykori szénégető helyszínek jó részét mára sűrűn benőtte a növényzet, a megfeketedett talaj évtizedekkel később is elárulja, hol dolgoztak az erdő talán legkülönlegesebb mesterei. A szénégetést eleinte főleg a kovácsok űzték, majd a 19. századi fénykora után szép lassan kezdett kikopni a szakmák sorából, ám a boksák világa ma is az egyik legizgalmasabb erdei hagyatékunk.

  Bővebben →

• Vízgazdálkodási kényszerek

  2026. aug. 28.

  Szárazság, rizsföldek és halastavak az egyszempontú folyószabályozások árnyékában

  180 éve, 1846. augusztus 27-én kezdődött meg a Tisza szabályozása, amely alapjaiban írta át az Alföld vízrajzát és ökológiai egyensúlyát. Bár a munkálatok elsődleges célja az árvízvédelem volt, az, hogy a Széchenyi-féle komplex vízgazdálkodási koncepciót csak részlegesen valósították meg, valamint az ökológiai szempontok mellőzése hosszú távon kiszolgáltatottá tette a régiót az aszályoknak. Az ebből következő feszültség – a víz biztonságos elvezetése és a tájban való megtartása közti ellentét – azóta is az Alföld legégetőbb mezőgazdasági és politikai kihívása, amely a történelmi aszályoktól a mai, energiabiztonságot fenyegető szárazságig végigkíséri az ország életét.

  Bővebben →