Értesítések

• Nagyszüleink széke, amiből 50 millió darabot adtak el

  2026. júl. 3.

  230 éve született Michael Thonet

  Mindannyian tudjuk milyen a Thonet-szék: ránézésre nincs benne semmi különös. Vajon miért pont ez az egyszerű használati tárgy, és miért pont ez a kicsiny családi vállalkozás forradalmasította a bútorgyártást két évszázaddal ezelőtt? Michael Thonet teljesen új utakra terelte a dizájnt, az értékesítést, a gyártást, a szállítást – hatása gyakorlatilag mind a mai napig érezhető.

  Bővebben →

• Kincses Kolozsvár, magyar Colorado, székelynéző

  2026. jún. 26.

  Így lett tömegturizmus a visszacsatolt Erdélyben

  Aggódnak a balatoni szállásadók, Erdély visszatért, mi lesz most? Mindenki kincses Kolozsvárra és székelynézőbe akar menni a magyar tenger helyett – írták a pesti lapok 1941-ben, pár hónappal a második bécsi döntés után. Miután Hitler személyes döntésével Erdély északi fele 1940 szeptemberében visszakerült Magyarországhoz, gyorsan beindult a tömegturizmus „Szép Erdélyünkbe”. Bár az újságok szerint az országutak arrafelé pocsék állapotban vannak, sok faluban meg „olyan nagy a sár, hogy a falu apraja-nagyja gólyalábon jár”, 1941 így is a nemzeti zarándoklatként felfogott Erdély-nézéssel telt több százezer „csonka-magyarországinak”.

  Bővebben →

• Fénnyel írt éjszakák

  2026. jún. 19.

  A nyári napforduló rítusaitól a neonfényes Budapestig

  Június 21-én, a nyári napfordulóval megérkezik az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája, amelyet – a naptárreformok miatt hagyományosan pár nappal később – június 23-án, Szentivánéjjel ünneplünk meg. Sajátos, több évezredes ellentmondás, hogy ezt a kozmikus fénydiadalt az emberiség ősidők óta nem a ragyogó napsütésben, hanem az éjszaka leple alatt, tüzek gyújtásával ünnepli. Talán mert sötétség kell ahhoz, hogy a fény valódi természetét megértsük. A fényképezés egyik izgalmas, folytonosan visszatérő momentuma, hogy a fotográfus megpróbálja kiismerni és rögzíteni mindazt, ami természeténél fogva rejtőzködő: az éjszaka misztériumát.

  Bővebben →

• Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten

  2026. jún. 12.

  A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt

  „A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról. És bár a 21. század Budapestje nem használja ki a folyóban rejlő lehetőségeket, a Duna a földkerekség egyik legszebb városi panorámáját ajándékozza neki. A második világháborúig minden más volt: a budapestiek hétköznapi élete, tisztálkodása és nyári kikapcsolódása is a Dunához kapcsolódott. A városi fürdőzés legális volt, a folyópart pedig nyüzsgő közösségi térként is működött.

  Bővebben →