Címkézés útmutató

Kedves Felhasználó!

Nagyon köszönjük, hogy segíted a Fortepan munkáját. Az elmúlt években a címkézés során számos probléma felmerült. Ezek kiküszöbölésére hoztuk létre ezt az útmutatót. Így a Te munkád is könnyebb lesz, s nekünk is egyszerűbb lesz feldolgozni.

Kezdjük a legelején. Mire valók a címkék?

A címkézés (kulcsszavazás) lényege, hogy a fényképeket minél sokoldalúbban keresni lehessen. Tehát a képek helyszínének azonosítására, illetve a képeken szereplő személyek listázására NEM ez a megfelelő módszer. A helyszíneket a megfelelő Index fórumon a fénykép azonosító számának megadásával tudod azonosítani – először azonban érdemes ellenőrizni a fórum keresőjével, hogy valaki más azonosította már-e azt a helyszínt. Ugyanez a helyzet a képeken látható személyekkel. Szerkesztőségi döntés alapján a képeken látható személyek közül csak a közszereplők azonosítására vállalkozunk. Ennek egyik oka, hogy nagyon sok osztálykép szerepel, s az ott látható személyek azonosításával teljes káoszba fulladna a rendszer.

Ezek után térjünk vissza arra, hogyan is lehet hatékonyan címkézni?

A címkézés a képeken látható járművek, ruhák, üzletek, berendezési tárgyak, jellemző mozzanatok azonosítására szolgál. Látható egy kerékpár? Jöhet a kerékpár címke. Ott egy kerítés? Nem is kell sokat gondolkodni :) Valaki éppen egy könyvet olvas? Az „olvasás” címkét ajánlja a rendszer.

Milyenek a hasznos kulcsszavak? A fő szempont mindig a kereshetőség. Ezt próbáljuk egyensúlyozni azzal, hogy ne fulladjon a címkézés káoszba. Éppen ezért létezik néhány általános szabály:

  • a képeken látható személyek nem címkék, hanem a leírásba kerülnek. A korábban említett Fortepan megfejtések index fórumban lehet őket azonosítani képszám megadásával – de előtte érdemes rákeresni képszám szerint, hátha más korábban már elvégezte az azonosítást.
  • ha nem konkrét személy, hanem egy személyt ábrázoló falikép, festmény, szobor stb. látható a képen, akkor a személy neve az -ábrázolás utótaggal címkézhető
  • az üzletportálokon szereplő cégneveket néhány nagyon jól ismert cégnév kivételével nem vesszük fel címkének. Kivételek: Közért Vállalat, Csemege Vállalat, Keravill, MOGÜRT és még néhány hasonló
  • ha ismert az épület tervezője, akkor a neveket egyesével lehet címkézni a -terv utótag hozzáadásával.
  • ha egy műalkotásról van szó (szobor, festmény), és ismert az alkotó, akkor a neveket egyesével lehet címkézni, az -alkotás utótag hozzáadásával
  • grafika esetén a -grafika utótag hozzáadása javasolt
  • a járműveket a felhasználók érdeklődési körének megfelelően elég alaposan azonosítjuk. Pl. repülőgépeknél gyártmány, típus, altípus szerepel. Villamosoknál, vasutaknál, autóknál, motoroknál, s újabban fényképezőgepknél szintúgy
  • kalapács, csavarhúzó és társai egyelőre szerszám címkében egyesülnek
  • kutyákat most kezdtük a kutya címke megtartása mellett fajtánként is azonosítani
  • szénaboglya és szalmakazal címkéje a gabonarakás
  • a címkék angol nyelvre fordítását az adminisztrátor végzi
  • lehet új címkét is javasolni. Ilyenkor az adminisztrátor dönti el, hogy a címkét megtartja-e. Ez a folyamat általában 1-2 hetet vesz igénybe.

Sokszor előkerül a „Budapest” és a „Best of” címke kérdése. Ezek rendszercímkék, azaz nem a felhasználók, hanem a szerkesztőség tagjai által kerülnek rögzítésre. A felhasználók által hozzáadott Budapest és Best of címkék törlésre kerülnek.

Kérdés, észrevétel esetén kérlek írjatok a pnegyesi1973@gmail.com címre.

Köszönettel,
Négyesi Pál

Értesítések

  • Egy városi tér teljes átalakulása
    2024. nov. 29.

    Utazás az Eskü tértől a Szabad sajtó útig

    A középkori-újkori Pest, a Dunára támaszkodó, nagyjából félkör alakú „óváros” zegzugos utcákból és szabálytalan alakú kisebb terekből állt. A félkör középpontja, az Eskü tér – Ferenciek tere térség a 20. század során többször is urbanisztikai léptéket váltott: az Erzsébet híd megépítésével még látványos és hívogató központi térré, majd a század végére modernista várospolitikai döntések sorozatával egyhangú, monofunkcionális közlekedési „nyomócsővé” vált. A nagyvárosi terek „állatorvosi lovának” sorsát követjük végig a Fortepan képeinek segítségével.

    Bővebben →

  • Irodába vágytunk
    2024. nov. 22.

    Hygienikus miliő és kibírhatatlan hideg a hivatalokban

    A munkaerőpiacon keringő mai kifejezéseket nemigen értették volna meg az elmúlt évszázad munkáltatói és munkavállalói, de a mibenlétét – vagy a hiányát – többnek közülük biztosan ismerték. A XX. századi irodai munkakörülményekről Fortepan fotók kapcsán.

    Bővebben →

  • „Szemléltessük ennek forgalomra gyakorolt hatását”
    2024. nov. 15.

    Szemelvények a magyar közlekedésbiztonság történetéből

    A magyar közlekedésbiztonság története nem csupán a szabályok fejlődésének krónikája, hanem egyben a technikai újítások, társadalmi szemléletváltások és tragédiák lenyomata is. Az első szabályzatok még az 1800-as évek közepén, a lovas kocsik korában születtek, ám az automobilok megjelenésével gyökeresen új problémák merültek fel: gyorshajtás, ittas vezetés, és az infrastruktúra hiányosságai. A 20. században a közlekedési szabályok folyamatos korszerűsítésére volt szükség, miközben a balesetek száma drámaian nőtt. Az oktatás és propaganda egyaránt szerepet játszott a közlekedési kultúra fejlesztésében, amelyhez természetesen az új technológiák, például jelzőlámpák és közlekedésirányító rendszerek is hozzájárultak. Fortepan fényképtörténet érdekes anekdotákkal fűszerezve.

    Bővebben →

  • Aranycsapat, ’56 és színes reklámfotók
    2024. nov. 8.

    Faragó György szerteágazó fotós életműve a szocializmus évtizedeiből

    Tanúja volt a kalászt simogató Rákosi Mátyás elhíresült fotózásának a zalai lankákon, majd néhány évvel később már ő fotografálta Puskást, Czibort, Bozsikot, Kocsist és a többi aranylábú játékost a Honvédnál. Az 1956-os forradalom történéseit évtizedekig rejtegetett, máig forrásértékű fényképei őrzik, míg a hetvenes évektől szabadúszóként vált olyan gyárak és vállalatok nemzetközi mércével is mérhető fotósává, mint a budafoki pezsgőgyár, a Domus lakberendezési áruház, vagy a Budapesti Illatszer és Kozmetikai Vállalat. Faragó György fotóriporter és reklámfotográfus szerteágazó életét és életművét lehetetlenség néhány adat segítségével felvázolni, ám annál beszédesebbek fényképei, amelyek a víz hátán is megélő, de megalkuvásra képtelen ember arcélét rajzolják fel.

    Bővebben →

Bezárás

Belépés

Elfelejtett jelszó? → Még nem rendelkezem fiókkal. Regisztráció →
Bezárás

Regisztráció

Már rendelkezem fiókkal. Belépés →
Bezárás

Jelszó módosítása

Bezárás

Elfelejtett jelszó?

Elfelejtett Jelszavának módosításához kérjük adja meg felhasználónevét vagy email címét.