Fotók

Értesítések

• A magyar félmúlt krónikása

  2024. aug. 8.

  Kanyó Béla fotográfiáin mutatja meg magát a legvidámabb barakk diszkrét bája

  Nem pusztán fotográfus, de életművész is volt Kanyó Béla (1939–2020), aki viszonylag későn, harmincas évei elején kezdte professzionális karrierjét a hetvenes évek Magyarországán. Szinte az első pillanattól elkötelezte magát a színház és a tánc világa, valamint a klasszikus balett mellett, de kora krónikásaként szorgalmasan fotografált mindent, ami a Magyar Televízió standfotósaként a látókörébe került. Mintegy ötvenezer darabot számláló fotográfiai hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiben található; ebből az anyagból jelenleg 658 kép böngészhető a Fortepanon. Utóbbiak kevésbé a színház és a tánc, mint inkább a késő Kádár-kor nemegyszer groteszk és szürreális világába engednek betekintést.

  Bővebben →

• Teher alatt nő a pálma

  2024. aug. 2.

  Néhány érdekes pillanat(kép) az olimpiák XX. századi történetéből

  A 20-as évek Levente-törvénye által a fiatalok számára előírt heti kötelező testedzés sok sporttehetséget hozott felszínre. Ez is kellett ahhoz, hogy megszülethessen a magyar sportolók első kiemelkedő összeredménye az 1936-os berlini olimpián, ahol a magyar csapat 10 arany, 1 ezüst és 5 bronzéremmel a harmadik helyen végzett az éremtáblázaton. A II. világháború és az azt követő időszak nehézségei ellenére a magyar sport újra felemelkedett, és az 1948-as londoni olimpián 10 aranyérmet nyertünk. A hidegháború alatt az élsportolók ugyan kiváltságos helyzetben voltak, de többen közülük mégsem tértek haza az 1956-os melbourne-i olimpia után. Szabó Lajos sport- és fotótörténész, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum korábbi igazgatójának írása.

  Bővebben →

• Fortepan Fotógaléria nyílt Kőszegen

  2024. júl. 26.

  Egy jókedélyű és kíváncsi gépészmérnök, Lissák Tivadar képei

  Kulturális kísérletként tekintenek az alapítók a Fortepan Fotógaléria megnyitására és működtetésére. A nyitó kiállítás anyagát a privát fotóarchívum egy fontos szerzőjének a képeiből válogatták, de ezen kívül minden rendhagyó a kőszegi Táblaház utcában: a kiállítóhely szezonális, nincs teremőr, és a látogatók becsületére alapozzák a belépőjegyek megváltását is. Mielőtt azonban belépnénk, olvassuk el a Heti Fortepan sorozat 200. cikkét.

  Bővebben →

• Épületek, amelyeknek a születését és a bontását is láthattuk

  2024. júl. 19.

  Budapest eltűnt épületei 2.

  Amikor arról beszélünk, hogy eltűnnek a város régi épületei, legtöbbünknek roskatag bérházak, esetleg impozáns paloták vagy kunyhókból álló szegénynegyedek jelennek meg a szeme előtt. Jellemzően olyanok, amelyek még a háború előtt épültek. Pedig az idő múlik: ma már a háború utáni házak között is akadnak hatvan-hetven évesek, amelyek korántsem tekinthetők újaknak. Közülük pedig egyre több tűnik el, hogy a helyükre jellemzően valami még újabb épüljön. Cikkünkben olyan jellegzetes, karakteres épületeket gyűjtöttünk össze, amelyek bár csak a huszadik század második felében épültek fel, s évtizedekre meghatározták a város képét – ma viszont már hiába keresnénk azokat.

  Bővebben →